A sfogliatella története a 17. századig nyúlik vissza. Eredetileg ezt a desszertet a Nápoly környéki kolostorokban készítették helyi alapanyagokból és technikával. A sfogliatelle-t hagyományosan a dél-olaszországi Campania régióban készítik, bár ma már Olaszország-szerte és külföldön is népszerű.
A spfogliatella egy réteges tészta, amely ropogós és ropogós textúrájával tűnik ki. Az "sfogliatella" elnevezés az olasz "sfoglia" szóból származik, amely "réteget" vagy "lapot" jelent, ami pontosan leírja a tészta állagát. A tészta kagyló vagy csepp alakú. Leggyakrabban édes ricotta sajttal töltik, de léteznek más töltelékkel, például mandulamasszával vagy sütőtökpürével töltött változatok is.
A sfogliatelle elkészítése nagyon munkaigényes és némi szakértelmet igényel. A tésztát több rétegből készítik, amelyeket vékony lapokká hajtogatnak. Ezeket a lapokat ezután vajjal megkenjük, és rétegekre hajtogatjuk, majd gondosan a kívánt formára formázzuk.
A töltelék ricotta, cukor, vanília és citrusfélék héjának keverékéből készül. Egyes receptek kandírozott gyümölcsöt vagy csokoládét is tartalmaznak, ami további ízvilágot kölcsönöz a tésztának.
A sfogliatellát hagyományosan édes desszertként szolgálják fel a reggeli kávé mellé vagy ebéd utáni édességként. Ropogós állaga és édes tölteléke tökéletesen illik egy csésze eszpresszóhoz. Olaszországban a pékségek és cukrászdák kedvence, és gyakran nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében egyaránt.
