A Vezúv az egyik leghíresebb vulkán. Nápolytól 20 km-re található. az 1281 méter magas, csúcskráterrel rendelkező fő kúpot északról egy majdnem félköríves szikla szegélyezi.monte Somma (1132 m), egy korábbi kráter maradványa, amely részben kitöltötte a fő kúpot. Nápolyból és Pompejiből nézve a Vezúvnak tehát két csúcsa van. A Vezúv tört kúpja a Nápolyi-öböl fölött emelkedik az Appennini-félsziget középső részén. Itt találkozik az adriai (adriai) és az apuliai mikrolemez, délnyugat felől pedig a tirrén mikrolemez nyomul rá. Ebben a tektonikailag összetett környezetben számos vulkán és vulkáni megnyilvánulás alakul ki. A mai Vezúv területén félmillió évvel ezelőtt vulkanikus tevékenységről tudunk. A Vezúv kialakulása is több fázisban zajlott. Az elsőben mintegy 37 000 évvel ezelőtt egy rétegvulkán, a mai Somma alakult ki, amely később több pusztulási és helyreállási perióduson ment keresztül.
Az ilyen időszakok általában egy hatalmas kitöréssel kezdődtek, amely a hegy tetejét lerobbantotta, és kalderát alakított ki. Ezt kisebb kitörések sorozata követte, amelyek során láva halmozódott fel a kráterben és a vulkán lejtőin, amíg többé-kevésbé meg nem töltötte azt. Ezután a vulkán teljesen lecsillapodott, és a nyomás fokozatosan felgyülemlett a belsejében, majd a nyugalmi időszakot egy újabb pusztító robbanás zárta le. Ez a ciklus többször megismétlődött, általában több ezer év elteltével. Az utolsó nyugalmi fázis Kr. u. 79 előtt volt. Ebben a közmondásos vihar előtti nyugalomban osztoztak a környező városok lakói, akiket ugyanabban az évben temetett maga alá a vulkán. Azóta több kisebb kitörés is történt, az utolsó 1944-ben. A Nápolyi-öböl környékének lakói számára a Vezúv jelenti Campania e részének termékenységét és vendégszeretetét, de másrészt a közmondásosdamoklész kardja, amely a vulkán lábánál és közvetlen környezetében, beleértve Nápoly nagyvárosát is, legalább egymillió lakos feje felett függ.