Velence története a népvándorlás koráig nyúlik vissza, amikor a Veneto/Benet törzs a biztonságot nyújtóbiztonsági okokból a velenceiek a lagúna szigetein telepedtek le, és fapallókra építették az első egyszerű kunyhótelepeket. A helyszín egyedisége aztán elősegítette egy gazdag város fokozatos kialakulását, amely a keleti mediterrán térséggel és Bizánccal folytatott kereskedelemre szakosodott.
A 9. században már az első dokumentált dózse (vezető) uralkodott itt, és Velence nagy kereskedelmi, politikai és katonai jelentőségű patrícius köztársasággá vált. Aktívan részt vett a keresztes hadjáratok szervezésében, és sikeresen versenyzett más nagyhatalmakkal, például Genovával és Pisával.
A város legnagyobb fellendülése a középkorban következett be, amikor a képzőművészet, különösen a festészet és az építészet központjává vált. Az itáliai reneszánszot a Belini család képviseli, akik itt önálló iskolát hoztak létre. Híres tanítványai és követői közé tartozott Giorgone (főreneszánsz) és Tiziano (főreneszánsz/barokk). A későbbi korok híres velencei festői közül nem szabad megfeledkeznünk Tintorettóról (manierizmus).
Ami az építészetet illeti, itt jött létre az úgynevezett velencei gótika, amely a bizánci, az iszlám és a gótikus építészet ötvözete. Még az újabb reneszánsz és barokk épületek is e stílus hatása alatt állnak. Itt például gyakran találhatók minaretek. Az építőknek meg kellett birkózniuk a szigetek sajátos környezetével; a paloták és templomok több száz tölgyfaoszlopra épültek, akárcsak 6. századi elődeik. Híres velencei építőmester volt Andrea Paladio.
A 16. század vége felé a Velencei Köztársaság hatalma hanyatlani kezdett, elsősorban az Afrika körüli új hajózási útvonalak felfedezése miatt. A velencei kultúra azonban tovább fejlődött. A 17. század második felében például a velencei színház példátlan virágkorát élte. Itt az opera, amelyet addig kizárólag a monarchia udvaraiban játszottak, új formát öltött, és a polgárság számára is elérhetővé vált. Velence operai nagyhatalommá vált. Több mint 16 színház működött, és az operát kolostorokban, kastélyokban és palotákban is játszották. Az operákat nagyon gyorsan komponálták, és nem spóroltak a gyönyörű barokk díszletekkel és jelmezekkel. Az egyik legnépszerűbb zeneszerző Francesco Cavalli volt.
1797-ben a köztársaság a francia megszállásnak köszönhetően véget ért. Ezután Velence felváltva Ausztria és Franciaország befolyása alatt állt, majd 1815-ben Napóleon szállt partra itt, és Velencét az Osztrák Birodalomhoz csatolta. Ezt azonban újabb megszállásnak és a nyugtalanság okának tekintették. 1866-ban Velence népszavazás útján csatlakozott az egyesült Olaszországhoz. A velenceiek nem felejtették el dicső múltjukat, és manapság is vannak hangok a független Veneto visszaállítása mellett.
Velence ma
Ma Velence kulturális nagyhatalom. A képzőművészet még mindig jelen van itt a számos világhírű galériának köszönhetően. A velencei műalkotások legnagyobb gyűjteménye a Galleria dell'Accademia-ban található. A modern művészet szerelmesei a Palazzo Veneziában található Museo d'Arte Moderna-t látogathatják meg.ca' Pesaro, és olyan neveket vonz, mint Klimt, Chagall és Kandinsky, Klee, Matisse, Moore és sokan mások.
Velence ad otthont Peggy Guggenheim egyik gyűjteményének is. Ennek a kis Guggenheim Múzeum ad otthont a Canal Grande partján. Itt Picasso, Dali, Polloc és sok más művész alkotásait láthatjuk. A belépődíj körülbelül 10-12 €. Érdemes megfontolni a venezia unica turistakártya megvásárlását, amellyel kedvezményt kapunk a múzeumok látogatására vagy a város közlekedésére. Többek között kedvezményt biztosít a nyilvános illemhelyeken. Azoknak a látogatóknak, akik rövid ideig tartózkodnak Velencében, és érdekli őketvelencében való rövid tartózkodáshoz és néhány templom és palota megtekintéséhez azonban nem érdemes megvásárolni a kártyát.
Kétévente rendezik meg a Velencei Biennálét(Biennale di Venezia), a kortárs művészet seregszemléjét. Más fesztiválok is kapcsolódnak hozzá - az építészet, a színház és a zene bemutatója, és nem feledkezhetünk meg a Velencei Filmfesztiválról sem. Ezek az évente megrendezett események művészetkedvelők tömegeit vonzzák Velencébe. A velencei színházi hagyományok is még mindig nagyon erősek. A jelenlegi Teatro La Fenice (Phoenix) Európa egyik leghíresebb operaháza. Giuseppe Verdi ezt a színházat választotta hazai színpadának, és itt adta elő operáinak többségét. Azóta Európa leghíresebb színházi művészei váltották egymást itt.
A velenceiek a lagúna szigeteinek minden pontját elzálogosították házaikkal, palotáikkal és templomaikkal. Ennek eredményeképpen az építészet szerelmesei igazi csemegét találnak itt, a modern építészet által háborítatlanul egymás mellett álló műemlékek. Ez különösen igaz a szárazföldön. a nevezetes paloták közé tartozik a már említettCa' Pesaro, a Ca Rezzonico, a Palazzo Vendramin - Calergi és a Palazzo Loredan.
A legszebb paloták többsége a Canal Grande partján található. A látogatókat olyan gyönyörű templomok vonzzák , mint a San Marco, a San Giovanni e Paolo, a Santa Maria dei Frari, a Santa Maria della Salute és sok más templom. Ne felejtse el meglátogatni a Szent Márk teret a San Marco bazilikával, a Dózse-palotát és a Campanile di San Marco-t, Velence jelképét.
De egy modern épület is helyet kapott Velence központjában. Ez a Ponte della Constituzione híd, amely 2008-ban épült. Addig csak 3 híd ívelte át a Canal Grande-t, Velence fő főútvonalát, és a lakosoknak és a turistáknak komppal kellett átkelniük. A Traghetti ma is a Velencébe látogatók szállítására szolgál, mivel még 4 híd sem elég a Canal Grande felett. Különösen akkor, amikor a partjait gyönyörű ókori paloták szegélyezik, amelyeket minden turista látni akar.
A csatornák és a hidak szerves részét képezik Velence arculatának. A legtöbb házhoz vagy macskaköves utcákon, vagy vízi úton lehet eljutni, akár hajóval, akár a helyi vaporetto vízi busszal, akár egy romantikus gondolával.
Az év egyik legfontosabb kulturális eseménye a világhírű velencei karnevál. Hosszú hagyománya van, a velencei karnevál első írásos említése 1268-ból származik. A legnépszerűbb a 18. században volt, amikor a világ minden tájáról érkeztek látogatók, ahogyan ma is.
A karnevált télen tartják (általában egy héttel hamvazószerda előtt kezdődik), és fergeteges mulatságok és számos rendezvény kíséri, amelyeket városszerte tartanak. A karnevál végén mindig kiválasztják a legszebb maszkot, és a Piazza San Marco téren bált rendeznek. A maszkok némelyikének hagyományos formája az olasz színház - Comedia dell'Arte - alapján készült. Biztosan találkozhatsz Colombinával, Moretával (a fekete hölgy) vagy az orrfacsaró Medico della Peste-vel (a pestisdoktor). A maszkkészítés a 15. század óta elismert művészet.
A velencei látogatás tipikus szuvenírjei nemcsak a karneváli maszkok, amelyek luxus és gazdaságos formában egyaránt megvásárolhatók, hanem a világhírű velencei csipke is. Ezeket hagyományosan Burano szigetén készítették. Itt ólomüveges kis házak előtt, ólomüveges redőnyökkel ellátott kis házak előtt idős hölgyeket láthatunk, akik kézzel készítik a csipkét és a hímzést. Murano szigete az üveggyártásról ismert.
Velencébe évente turisták százezrei látogatnak el. A várost Európa egyik legromantikusabb városának tartják. Sokan még nászútra is ide jönnek.
