Padova egy gyönyörű ősi város Olaszország északi részén - Venetóban, a legrégebbi város ebben a régióban és állítólag még a trójai Aeneok alapították. Létezése során többször elpusztult, majd újra építették, legnagyobb hírnevét a reneszánsz idején szerezte, amikor Padova lett az egyik fő központja a tudománynak és a humanizmusnak.
Azóta is (pontosabban 1222-től) Padova ad otthont a híres egyetemnek (az egyik legrégebbi a világon), ahol neves személyiségek dolgoztak - a leghíresebb közülük Galileo Galilei, a csehek közül pl. az első prágai érsek Arnost Pardubicéből, Jan Nepomucký vagy Mikuláš Kusánský.
A város központjában sok a történelmi építmény és a műémlék. Itt található szent Antal hatalmas bazilikája ferences kolostorral, a közeli téren Donatelló bronz lovas szobra, a központban a középkori bíróság Palazzo della Ragione, a barokk kupola és a csillagászati óra a 15. századból. Nagyon értékes a Cappella degli Scrovegni kápolna, melyet 38 Giotto csoportképpel díszítettek.
Mindenképp látogasson el a Prato della Valle térre! Még nagyobb mint a Károly tér (88 620 m²), a 18.-dik századból származik, az elliptikus csatorna körül 84 szobor van a híres Padovaiakról és a helyi egyetem diákjairól.
Az ősi város Padova nemcsak a műemlékeiről híres, de itt található a legrégebbi európai arborétum az Orto Botanico di Padova is, melyet 1544-ben alapították, többször átköltöztették, jelenlegi helyén 1591-től van, ezért a padovai arborétum a legrégebbi. Mai napig megőrizte kör alakú központi területét, melyet víz vesz körül. Bár alakját némileg módosították a 18.-dik században építészeti változtatásokkal. A botanikus kert ma is a tudományos kutatásokat szolgálja, ez volt az eredeti oka a megalapításának is. Itt nevelték ki az első orgonát, napraforgót és burgonyát. 1997 óta a kert része a világ kulturális örökségének az Unescónak.
