A chinotto-t először az 1930-as években készítették Olaszországban, és még ma is nagyon népszerű az országban, különösen a hagyományos, kissé retro ízek kedvelői körében.
Milyen az íze? Képzeljünk el valamit a kóla, a tonik és a narancs között. A színe sötét, mint a kóláé, de az íze sokkal kesernyésebb és citrusosabb, gyakran gyógynövényes jegyekkel. Néha az aperitifhez vagy digestifhez hasonlítják, bár teljesen alkoholmentes.
Hol lehet megtalálni?
Olaszországban szinte mindenhol megtalálható - a hagyományos szupermarketekben (Coop, Conad, Esselunga), kisebb bárokban vagy éttermekben. Tipikus márkái a San Pellegrino, a Lurisia vagy a Neri. Az utóbbi években a retro termékek és az eredeti regionális specialitások iránti érdeklődés hullámának köszönhetően újra népszerűvé vált.
Hogyan és mivel fogyasszuk?
A chinotto nagyon jellegzetes ízű, így attól függ, hogy szólóban vagy koktélban szeretné-e fogyasztani:
Önmagában, jól lehűtve - ideális esetben jéggel és egy szelet naranccsal vagy citrommal.
Alkohollal - ginnel vagy vermuttal keverve, a tonikhoz hasonlóan. Camparival vagy Aperollal is nagyszerű, ha valami kesernyés, de kevésbé édeset szeretne, mint egy klasszikus fröccs.
Étellel - jól illik hozzá:
- Olajbogyó, pácolt sonka, pecorino vagy parmezán.
- Zsírosabb húsok - mint a porchetta vagy a grillezett kolbászok
- Édes sütemények vagy desszertek - pl. cantuccini vagy sütemény mellé
A konyhában - a Chinotto pácokba is használható húsokhoz (igazán nagyszerű sertéshúshoz vagy csirkéhez), vagy érdekes összetevőként desszertekhez, például sorbethez vagy tortacukormázhoz.
Kóstolta már?
